Munkahelyi szorongás és függőségek: mi az összefüggés?
Sokszor rejtve marad a külvilág előtt, ám komoly hatással lehet az egyén egészségére, teljesítményére – és sajnos könnyen vezethet különböző függőségek kialakulásához is. De vajon miért szorongunk a munkahelyünkön? Hogyan alakulnak ki ebből addikciók, és mit tehetünk ellene?
Miért alakul ki munkahelyi szorongás?
A munkahelyi szorongás nem más, mint tartós feszültség, aggodalom vagy félelemérzet, amit a munkavégzéssel kapcsolatos körülmények idéznek elő. Többféle forrása is lehet:
Túlzott elvárások: Folyamatos nyomás a teljesítményre, irreális határidők és célok.
Bizonytalanság: Állásvesztéstől való félelem, a munkahelyi jövő kétségessége.
Konfliktusok: Nehéz főnöki vagy kollégákkal való viszony, mobbing (munkahelyi zaklatás).
Kontrollhiány: Ha az egyén úgy érzi, nincs befolyása a munkája irányára vagy menetére.
Kiégés (burnout): A hosszú távon fennálló stressz végül teljes kimerüléshez vezethet.
A statisztikák szerint a munkavállalók több mint 40%-a tapasztal valamilyen mértékű munkahelyi szorongást. Különösen gyakori ez olyan szakmákban, ahol a felelősség nagy, vagy ahol állandóan változnak az elvárások.
Milyen függőségek alakulhatnak ki?
A munkahelyi szorongás sok esetben nem marad következmények nélkül. Az érintettek gyakran próbálnak valamilyen módon „kikapcsolni”, ellazulni vagy elmenekülni a feszültség elől – ez pedig könnyen vezethet különféle függőségek kialakulásához.
Gyakori függőségek:
Alkoholfüggőség: Az egyik legelterjedtebb megküzdési mechanizmus. Egy „stresszes nap utáni ital” könnyen napi rutinná válhat.
Dohányzás és nikotinfüggőség: Sokan a cigarettát használják szorongáscsökkentésre, különösen feszültséggel teli munkahelyi helyzetekben.
Kábítószerek: Leginkább rejtetten, de jelen van – főként azokban a körökben, ahol a teljesítményfokozás vagy a folyamatos pörgés az elvárás.
Gyógyszerfüggőség: Altatók, nyugtatók vagy fájdalomcsillapítók rendszeres szedése szintén függőséghez vezethet.
Képernyőfüggőség: A közösségi média, videójátékok vagy sorozatok túlzott használata menekülési útvonal lehet a stresszes valóság elől.
Munkafüggőség (workaholizmus): Paradox módon a szorongás maga is munkába menekülést eredményezhet – az állandó túlórázás viszont csak tovább súlyosbítja a problémát.
Hogyan függ össze a szorongás és a függőség?
A pszichológiai kutatások szerint a függőségek jelentős része nem önmagában alakul ki, hanem egyfajta válaszreakcióként a tartós negatív érzelmi állapotokra. A munkahelyi szorongás tipikusan ilyen állapot.
Az agyunk stresszhelyzetben dopamintermeléssel próbál egyensúlyt teremteni. Ezt a dopamint azonban nemcsak természetes úton (például sport, pihenés, sikerélmény) lehet előidézni, hanem különböző szerek, viselkedések is mesterségesen kiválthatják. A rendszeres alkoholfogyasztás vagy nikotinbevitel például rövid távon csökkenti a szorongást – így az agy "jutalmazza" a viselkedést, amely gyorsan szokássá válhat.
A szorongás-függőség kör így kialakul: az egyén szorong, majd használ valamit a szorongás enyhítésére, ám ezzel hosszú távon csak újabb problémát idéz elő, ami tovább növeli a szorongást – így újra és újra ismétlődik a folyamat.
Mit tehetünk a szorongás és a függőségek ellen?
A legfontosabb: felismerni, hogy probléma van. A legtöbb ember hosszú ideig elnyomja vagy tagadja a tüneteket, pedig minél előbb lépünk, annál könnyebb a megoldás.
1. Tudatosság és önismeret
Az első lépés annak felismerése, hogy a viselkedésünk (például az esti bor, a titkos gyógyszerszedés vagy a túlórázás) valójában nem megoldás, hanem tünet. A naplóírás, mindfulness, vagy pszichológiai tesztek segíthetnek ebben.
2. Stresszkezelő technikák elsajátítása
Relaxációs gyakorlatok (pl. légzéskontroll, progresszív izomlazítás)
Testmozgás (napi séta, futás, jóga)
Időmenedzsment fejlesztése (prioritások újragondolása, nemet mondás gyakorlása)
3. Támogatói kör kialakítása
Fontos, hogy legyen kihez fordulni. Egy támogató családtag, barát vagy sorstársi közösség sokat segíthet. Vannak kifejezetten munkahelyi stresszre specializálódott önsegítő csoportok is.
4. Pszichológus vagy addiktológiai szakember felkeresése
Ha a szorongás már tartós és az életminőséget is befolyásolja, mindenképp érdemes szakember segítségét kérni. Különösen akkor, ha már függőségi tünetek is megjelentek.
Egy lehetséges lépés lehet addiktológiai konzultáns felkeresése, aki segít feltérképezni az összefüggéseket a stressz és a függőség között, és támogat a kilábalásban.
Ezt akár online is meg lehet tenni a VAVO Felépülésblogon, ahol tapasztalt szakember várja a jelentkezőket.
5. Munkahelyi változtatások kezdeményezése
Kommunikáció a vezetőséggel a terhelésről
Rugalmasabb munkavégzés igénylése
Munkaköri feladatok átszervezése
Végső esetben: munkahelyváltás
A munkahelyi szorongás sokkal gyakoribb, mint gondolnánk – és nemcsak a mentális, hanem a fizikai egészségünkre is veszélyes lehet. Ha pedig tartósan fennáll, könnyen vezethet különféle függőségek kialakulásához. A jó hír, hogy léteznek hatékony megoldások: az önismerettől a szakmai segítségig számos lehetőség adott arra, hogy kilépjünk a szorongás-függőség körforgásából. A legfontosabb lépés az első – a felismerés és a segítségkérés.
